A Magyar Cserkészszövetségek Fórumát (MCSSZF) 1991-ben hívták életre Hódossy Gyula és Bodnár Gábor kezdeményezésére, hogy a magyar cserkészetet szolgálja. A Kárpát-medencében és a nyugati szórványban működő nyolc magyar cserkészszövetséget tömöríti.
Céljaink:
- A tagszövetségek közötti kapcsolattartás és kölcsönös informálás.
- Időszerű súlyponti szakkérdések megvitatása szakelőadók és az illetékes szakvezetők bevonásával.
- Egyéni és közös problémák megvitatása és megoldási javaslatok kidolgozása.
- Közös programok, képzések megszervezése.
- Szövetségi rendezvények ismertetése és meghívások, cserelátogatások előkészítése.
- Közös kiadványok iránti igény felmérése, az esetleges szerkesztés illetve kiadás lebonyolítása.
- Egy honlap működtetése, mely úgy a közvélemény, mint a tagszövetségek informálását szolgálja.
A MCSSZF nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, de önállóan gazdálkodik saját költségvetése alapján az egyes cserkészszövetségek, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumáért Alapítvány, és más intézmények támogatásával.
Az MCSSZF ülésein az egyes Szövetségeket legfelsőbb vezetői, ill. azok megbízottai képviselik az előzőekben meghatározott célok elérése érdekében. Lehetőség szerint évente kétszer, tavasszal és ősszel az MCSSZF ülést tart. Az egyik vándorülés, melynek célja a tagszövetségek munkájával és helyzetének jobb megismerése, a másik helyszíne általában Magyarország, amikor az éves közgyűlésre kerül sor. Az ülések során a Szövetségek vezetői beszámolnak helyzetükről, eredményeikről és gondjaikról. Felmerülő kérdésekben ajánlásokat dolgoznak ki, amelyek csak a saját elnökségük jóváhagyásával válnak kötelezővé. közös programokat szerveznek, ilyen például a Duna-túra, az őv-körút közös budapesti táborozása, cserkésztisztképzések, stb. Közösen képviselettel vesznek részt évente a decemberi bécsi betlehemi békeláng osztó központi ünnepségen, hogy aztán karácsonyig minél több család részére eljuttathassák azt működési területükön. Havi rendszerességgel belső hírlevelet adnak ki a tagszövetségek munkájáról, továbbá a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség segítségével közös újságként évi 10 alkalommal megjelentetik a Cserkész című lapot. Az elnökség a belső kommunikáció segítésére levelezőlistát üzemel, melynek tagjai a fórum elnöksége, a tagszövetségek elnökei és az általuk javasolt elnökségi tagok, a MCSSZF alapítvány kurátorai és alapítói.
A kisebbségben működő magyar cserkészelnökségek célul tűzték ki az adott országon belül élő nemzeti cserkész szövetségekkel az egymás mellé rendelt kapcsolat kialakítását is. További céljuk a genfi székhelyű Cserkész Világ Szövetség, a WOSM tagság elnyerésének megszervezése. Az ezredfordulóra már lehetővé vált a magyar igazolvánnyal rendelkező Kárpát-medencei cserkészek részére, hogy WOSM rendezvényeken az MCSSZ keretén belül vegyenek részt.
A MCSSZF logója (jelvénye): Körben elhelyezett nyolc cserkészliliom, mely körbefogja a magyar Szent Koronát.
A MCSSZF szavazati joggal rendelkező tagszövetségei
KáMCSSZ Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség
KMCSSZ Külföldi Magyar Cserkészszövetség
MCSLSZ Magyar Cserkészleány Szövetség
MCSSZ Magyar Cserkészszövetség
RMCSSZ Romániai Magyar Cserkészszövetség
SZMCS Szlovákiai Magyar CSerkészszövetség
VMCSSZ Vajdasági Magyar Cserkészszövetség
Megfigyelő státusszal rendelkezik az országos lefedettséggel rendelkező Horvátországi Magyarok Zrínyi Miklós Cserkészcsapata. 1992-1999 között a KMCSSZ csak megfigyelő minőségben, szavazati jog nélkül vett részt a tanácskozásokon.
A Kárpát-medencében Magyarország határain kívül működő magyar cserkészszövetségek története a világháborúk előtti időkre nyúlik vissza, a magyarországi cserkészet történetéhez kapcsolódik. 1920 után több más állam keretei közé kényszerültek. (Csak a terület-visszacsatolások idején lesz sok csapat ismét, de csak időlegesen a Magyar Cserkészszövetség része.) Kelet-Közép-Európa országaiban később, a kommunizmus évtizedei alatt egyaránt nem lehetett cserkészmunkát végezni, a rendszerváltozások után azonban újraindult a mozgalom. Ennek során mindenütt nagy segítséget nyújtott a világon szétszóródott magyarság (emigráció) körében működő Külföldi Magyar Cserkészszövetség (vezetőképzés, cserkészkönyvek, anyagiak), mely a II. világháborút követően alakult meg a nyugati magyarság körében. Ezek a szövetségek nem tagjai a cserkész világszervezeteknek. Saját országaik többségi nemzeti cserkészszövetségeivel a gyakorlatban inkább csak helyi szinten működnek együtt.
A Magyar Cserkészszövetségek Fóruma – megalakulásakor – világszerte mintegy 30.000 körüli valláserkölcsi alapon működő magyar cserkész munkáját fogta át. Jelenleg már csak 15 000 körüli a magyar cserkészek száma. Ez a tendencia az adott körülmények miatt továbbra is érvényesül.
A MCSSZF eddigi elnökei
A Fórum az évek során több cserkészvezető elnöklete alatt működött változó sikerre, viszont mindig a jó szándékkal és a cserkészeszme sikerét szolgálva.
1991-1993 Szemerédi Tibor Külföldi Magyar Cserkészszövetség
1993-1999 Arató László Magyar Cserkészszövetség
1999-2001 Martonné Némethy Márta Magyar Cserkészszövetség
2001-2003 Vitéz László Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség
2003-2005 Bővíz László Vajdasági Magyar Cserkészszövetség
2005-2008 Vitéz László Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség
2008- Lendvai-Lintner Imre Külföldi Magyar Cserkészszövetség
Az elnököt és az alelnököt a MCSSZF háromévenkénti tisztújító közgyűlése titkos szavazással választja meg, továbbá a megválasztott elnök javaslatára megbízza a főtitkárt. (2005-től, előtte kétévente volt tisztújítás)
A Magyar Cserkészszövetségek Fórumának eddigi rendezvényei
• 1991. február 12. Budapest – A Magyar Cserkészfórum megalapításának előkészítése a Magyarok Világszövetségén Hódossy Gyula és Bodnár Gábor kezdeményezésére.
• 1991. július 20, Gödöllő – A Magyar Cserkészfórum (MCSF) megalakulása és a tisztségviselők megválasztása a KMCSSZ tisztképző táborában. Az alapító okirat aláírói: KMCSSZ, MCSLSZ, MCSSZ, SZMCS. Megfigyelő tag: RMCSSZ. Tiszteletbeli elnök: Bodnár Gábor (KMCSSZ), elnök: Szemerédi Tibor (KMCSSZ), alelnök: Arató László (MCSSZ), főtitkár: Hódossy Gyula (SZMCS). A többi szövetség csak később csatlakozott.
1994-ig évente pár napos ülések voltak:
• 1991. október 11-13. Velence - A Fórum első ülése.
• 1992. április 24-26. Velence - Második ülés.
• 1992. november 13-15. Budapest – Harmadik ülés a MCSSZ Sztrilich Pál cserkészparkjában.
• 1993. április 29. - május 2. Dunaszerdahely – A negyedik ülés a SZMCS székházában, központi téma a környezetvédelem
• 1993. szeptember 17-20. Budapest - Ötödik ülés a MCSSZ Sztrilich Pál cserkészparkjában.
1994-1997 között a Magyarok Világszövetsége vagy a MCSSZ által szervezett más rendezvényekhez kapcsoltan tartották az összejöveteleket.
• 1994. május 13-15. Budapest – Hatodik ülés.
• 1994. szeptember 15-18. Budapest – Ülés és médiatanfolyam a MCSF szervezésében.
• 1994. szeptember 19-21. Zalakaros - Ülés a II. Külhoni Magyar Sajtótalálkozón.
• 1995. június 30. - július 2. Budapest – Ülés a MCSSZ Sztrilich Pál cserkészparkjában.
• 1995. november 21-25. Budapest - Ülés a III. Külhoni Magyar Sajtótalálkozón. (Első nap a Magyarok Világszövetsége székházában, további napokon Dobogókőn, a Manréza Konferencia Központban).
• 1996. augusztus 18. Ópusztaszer – Ülés a honfoglalás millecentenáriumában rendezett MCSSZ Kárpát-medence Cserkésztestvériség Nagytáborban. Ekkor született határozat a névváltozásról: az új név: Magyar Cserkészszövetségek Fóruma (MCSSZF).
• 1998. március 19-22. Budapesten - Ülés a Sunlight Hotelben, a MCSSZF egyik legszínvonalasabb rendezvénye, meghívott rangos előadókkal.
• 1999. december 10-12. tisztújító ülés Sepsiszentgyörgyön, Erdélyben. Elnök: Martonné Némethy Márta (MCSSZ). Alelnökséget SZMCS kapta, az ülést követően Csémi Szilárd – Kismedve tölti be a funkciót.
• 2000. április 29. – május 1. Piliscsaba – Vándorülés és médiakapcsolattal kapcsolatos képzés. MCSSZF főtitkárnak megválasztották Szemerédi Tibort.
• 2000. november 17-19. Budapest – Az ülés központi témája a tagszövetségek vezetőképzésének megismerése. Határozat született a MCSSZF Alapítvány megalapításáról.
• 2001. március 29. - április 1. Munkács – Vándorülés és rendkívüli közgyűlés az alapszabály megváltoztatására.
• 2001. szeptember 14-16. Piliscsaba - Tisztújító közgyűlés. Elnök: Vitéz László (SZMCS), alelnök: Szemerédi Tibor (KMCSSZ), választott főtitkár: Feketéné Pohl Judit (MCSLSZ), később megbízott főtitkár Csémi Szilárd (SZMCS)
• 2001. december 11. Hainburg – Elnökségi ülés.
• 2002. április 12-14. Dunaszerdahely – Vándorülés
• 2002. október 23-28. Palást – MCSSZF 1. CSTVK tanfolyama
• 2002. október 26. Palást – Közgyűlés a MCSSZF I. CSTVK tanfolyamán.
• 2002. december 14. Budapest – ünnepi ülés a Magyar Cserkészszövetség megalakulásának 90 éves jubileuma alkalmából. Ez alkalomból közös nyilatkozat elfogadása egy jövőbeli egységes Össz-Magyar Cserkészszövetség kialakításáról.
• 2003. február 28. Dunaszerdahely – Elnökségi ülés.
• 2003. április 25-27. Beodra – Vándorülés
• 2003. szeptember 20. Budapest – Tisztújító közgyűlés. Elnök: Bővíz László (VMCSSZ), alelnöknek: Vitéz László (SZMCS). Főtitkár Filó Levente (VMCSSZ).
• 2003. október 20-26. Tóthfalu – MCSSZF 2. CSTVK tanfolyama
• 2004. április 2-3. Budapest és Balatonboglár – Közgyűlés. Teleki Pál szobrának felavatása. Alapszabály módosítás.
• 2004. október 16-24. Nagybánya – MCSSZF 4. CSTVK tanfolyama.
• 2004. október 22-24. Nagybánya – Vándorülés a MCSSZF III. CSTVK tanfolyamán.
• 2005. május 14. Budapest – Közgyűlés.
• 2005. szeptember 9-10. Kolozsvár – Tisztújító közgyűlés. Elnök: Vitéz László (SZMCS), alelnök: Gaál Sándor (RMCSSZ). Főtitkár: Csémi Szilárd (SZMCS).
• 2006. március 31. – április 2. Dunaszerdahely – Vándorülés. Titkár: Karaffa Attila
• 2006. október 27-29. Budapest – közgyűlés. A logó módosítása, immár a liliomos kör közepén ott van a Szent Korona is.
• 2007. április 13-15. Budapest – vándorülés
• 2007. október 20-27. Sepsiszentgyörgy – MCSSZF 4. CSTVK tanfolyama
• 2007. október 27. Sepsiszentgyörgy – Közgyűlés a MCSSZF 4. CSTVK tanfolyamán.
• 2008. április 11-13. Lakitelek – Tisztújító közgyűlés. Elnök: Lendvai-Lintner Imre (KMCSSZ), alelnök: Budai Barnabás (MCSSZ), főtitkár: Szemerédi Tibor (KMCSSZ)
• 2008. szeptember 26-28. Munkács, Szinyák-Kékesfürdő – Vándorülés.
• 2008. november 6-9. Palást – Lengyel-magyar kisebbségi cserkészkonferencia.
• 2009. május 8-10. Palást – Vándorülés.
A MCSSZF által kiadott kiadványok:
• Magyar Cserkész Almanach
Első kiadás: 1992, Budapest. Második, felújított kiadás: 2000, Dunaszerdahely. Tartalmazza a szövetségek felépítésének, tevékenységének bemutatását. Ismerteti a főbb tisztségviselők neveit. A kiadvány amellett, hogy helyzetképet ad a világ magyar cserkészetéről, népszerűsítő szerepet is tölt be, melyből az olvasó tudomást szerezhet arról, hogyan és honnan indul a cserkészet, mi a cserkészet, hogyan válik cserkésszé az ember. A terveink szerint a közeljövőben jelenik meg az aktualizált és kibővített harmadik kiadása.
• SZABÓNÉ RÉR Anna: Kiscserkész vezetők kézikönyve
Első kiadás: 1992, Dunaszerdahely. Módszertani kiadvány a Kárpát-medencében újraindult magyar cserkészszövetségek munkájának segítésére.
• Környezetvédő cserkész
Első kiadás: 1994 – A Cserkész Világszövetség Központja módszertani kiadványának, a környezetvédő cserkész programnak a magyar fordítása. A program az UNEP közreműködésével készült; az Egyesült Nemzetek Környezetvédő Programja által kiadott kis kézikönyv számtalan gyakorlati tanáccsal próbálja a cserkészmozgalmaknak megkönnyíteni a környezetet érintő problémákban való eligazodást: az ökológiai nevelést és a környezetvédelem terén elengedhetetlen tevékenységet. A cserkészmozgalom mindig aktív erőként lépett fel a természet védelme terén. A Földet manapság sújtó problémák mérhetetlenül bonyolultak, és világméretűvé váltak. Ez a kiadvány ezért inkább a megelőzésre, az ökológiai nevelésre összpontosít, semmint a puszta védelemre.
• Cserkész
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség által 1990-től kiadott havilapot 2007 ősze óta a MCSSZF közös újságjának tekinti. A tagszövetségek nemcsak közösen terjesztik, de aktívan bekapcsolódnak a lap szerkesztésébe és kiadás anyagi fedezetének előteremtésébe is.