Betlehemi békeláng
A betlehemi láng a krisztusi szellemiség szimbóluma, mely karácsonyra számos otthonba eljut a cserkészek révén. Immár két évtizede szervezik meg a Betlehemi Béke láng akciót, melybe évről évre több ember kapcsolódik be. A Betlehemi Béke láng ötlete szoros összefüggésben van Jézus születésével. A pásztoroknak kihirdetett béke-kinyilatkoztatásra emlékeztet több, mint 2000 évvel ezelőttről. Ezért a békeláng terjesztésénél arra kell törekszünk, hogy az emberek minél közelebb kerüljenek a karácsonyhoz.
Az ENSZ 1986-ot a béke évének nyilvánította. Egy Habsburg Rudolf nevét viselő osztrák cserkészcsapat ötlete alapján a béke szimbóluma a betlehemi Születés templomában égő láng lett. Azóta évről évre Bécsből – cserkészek kíséretében – egy-egy gyermek indul Jézus születésének helyszínére, hogy a jászol helyén épült templomban, a Születés Bazilikában található örökmécsesből lángot vegyen. Lámpásba zárva hozzák aztán repülővel Bécsbe, ahol egy hatalmas és nagyszabású ünnepség keretében veszik át az egyes országok, nemzetek cserkészküldöttségei a lángot.
Ezt követően a betlehemi láng szállítása speciális lámpákkal és örökmécsesekkel történik, a legváltozatosabb módon: autóval, autóbusszal, vonattal, kerékpárral vagy akár gyalog is szállítják, s adják kézről-kézre a cserkészek, hogy elvigyék otthonainkba, hogy ott karácsonyig folyamatosan égjen. Az otthonokban fénylő „betlehemi láng“ imádságra hívó jelenléte összeköti a magyar családokat a világ különböző pontjain élő keresztényekkel, és elmélyíti az adventi előkészület lelkületét. A gyertyával gyertyát gyújtva továbbított láng, a béke lángja azt is jelképezi, hogy akárcsak a lángot, a békét is embertől emberig kell továbbítani.
Az ünnepélyes lángosztásra Bécs templomaiban kerül sor. A belga, cseh, német, spanyol, francia, magyar, horvát, olasz, luxemburgi, holland, portugál, lengyel, argentin, román, szlovák, szlován, ukrán cserkészek mellett részt vesznek részt libanoni, amerikai, izraeli és svájci cserkészek a láng átvételén. A legtöbb küldöttség könyörgését nemzeti nyelvén mondja el, illetve németül vagy angolul is. A mécseseket a könyörgések alatt gyújtják meg a lámpáshordozók.
Az ünnepséget követően egy bécsi felnőttcserkész-raj forró - alkoholmentes - punccsal és különféle szendvicsekkel várta agapére a soknyelvű közösséget. Ezt követően a magyar cserkészek is útra kelnek, hogy orszghatárokon átlépve karácsonyig minden közösséghez, minden otthonba eljuttathassák a szeretet és béke lángját.
Ez a láng mindenkié, minden jószándékú emberé, nincs egyházhoz, felekezethez kötve. Cserkészektől kérhető, hazavihető, továbbadható, hogy minél több családhoz eljusson. Éljünk a lehetőséggel, fogadjuk be a betlehemi láng fényét, melegét otthonunkba, hogy átjárja életünket.
Magyar Szolidaritás Tüze
Az 1933-as gödöllői jamboree idején a Magyar Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon cserkészeink tábortűzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak.
2003 augusztusában, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújitotta e fontos kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpátmedencében, Kazahsztántól Honoluluig, Svédországtól Rio de Janeiróig, a föld minden magyarok által lakott részein fellángoltak a tábortűzek, vagy gyertyácskák.
Ezentúl, az évi munkatervünk állandó része lesz a Magyar Szolidaritás Tüze. A láng, mindenhol a helyi időszámitás szerint, augusztus 20-án este 21.00 órakor lobban fel a nemzetközi dátumvonaltól nyugatra, tehát New Zeland, Ausztrália vonalától kel útra és végigkísérve augusztus 20-át, Honoluluban alszik ki. Igy, amikor Budapesten felröppennek a Szent István napi tűzijáték első rakétái, a Magyar Szolidaritás lángja már 11-12 órája van úton és Honoluluig még ugyanannyi órai útja van hátra.
Valószínűleg nincs olyan időzónája a Földnek, ahol nem élnének cserkészeink és más magyarok, igy csak szervezés kérdése a megvalósítás: Tábortűz Croydonban, Fillmore-ban, Los Angelesben, egy gyufavillanás a Hargitán, gyertyák a budapesti lakásokban, mécses Dunaszerdahelyen, tábortüzek Rióban, Caracasban, Sydneyben, Münchenben, Oslóban, Torontóban, Krasznahorkán, Calgariban, New Yorkban vagy Kőrösmezőn. Azok, akik a budapesti tűzijátékot nézik, a felreppenő első rakétát tekintsék a magyar szolodaritás tüzének fellobbanásának.
Kérjük a magyar szervezeteket is, csatlakozzanak e kezdeményezéshez! Ez a világot átölelő testvéri összetartozás kifejezése váljon hagyománnyá és legyen a magyar identitástudat egyik pillére.
Országos Cserkésznap
A Magyar Cserkészszövetség 2007-ben rendezte meg az első Országos Cserkésznapot, a mozgalom fennállásának 100 éves évfordulóján. A centenáriumi évet több regionális és országos rendezvény keretein belül ünnepelték meg, kapcsolódva ezzel a nemzetközi emlékévhez. Így született meg az Országos Cserkésznap gondolata, melyre 2007-ben közel 800 résztvevő érkezett Budapestről és vidékről egyaránt. A Cserkésznap nem csak a résztvevő több száz cserkésznek nyújt maradandó élményt, hanem a külvilág felé is bemutatja a cserkészmozgalom sokszínű világát. A rendezvények központi helyszíneken zajlanak, kézműves programokkal, néptánc bemutatóval, mászófallal és kiállítósátrakkal várják az érdeklődőket.
A sikerek és a pozitív visszajelzések nyomán született meg a döntés, hogy minden évben szükség van egy olyan napra, amikor a cserkészmozgalom a nagyközönség számára is láthatóvá válik.
2009-ben az Országos Cserkésznap megrendezéséhez csatlakozott a Romániai Magyar Cserkészszövetség és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség is. Ugyanazon az áprilisi napon Révkomáromban, Budapesten és vidéken, illetve Szamosújváron zajlottak az érdekesebbnél érdekesebb programok. 2010-től összmagyar cserkész rendezvénnyé alakul át az Országos Cserkésznap, ezzel lehetővé válik, hogy szélesebb körben megismertethessük a magyar cserkészetet a külvilággal.